Skip to content

Középiskolásoknak

Horváth Mihály Középiskolai Tanulmányi Verseny 2025/2026

I. témakör. Magyar arisztokraták a 18. századi Habsburg Birodalom központjában. Életmód, kapcsolatok, tisztségek

A 18. századi Habsburg Birodalomban jelentős magyar arisztokrata családok karrierje ívelt fel. Megismerhetjük néhányuk pályaívét, az udvar és intézményei működését, az elit életmódját, az udvar és az elit kapcsolatait – sok tanulsággal. Ha kíváncsi vagy az alábbi kérdésekre, akkor itt a helyed!

  • Kik, hogyan és miért tudtak nagy karriert befutni a Habsburg Birodalom központjában?
  • Hogyan tudott valaki kitűnni ebben a korban?
  • Melyek voltak e karrierek feltételei: tudás, lojalitás, vagyon stb.?
  • Milyen feladataik, lehetőségeik voltak?
  • Hogyan teremtették meg a reprezentáció és a pompa kellékeit életük során?
  • Hogyan integrálódtak a bécsi eliten belül?
  • Milyen szerepük volt a korszak művelődésében?
  • Hogyan taníttatták, készítették fel gyermekeiket?
  • Miről vall az arisztokratákat körbevevő tárgyi világ?
  • Milyen kapcsolatban volt az elit Mária Teréziával vagy II. Józseffel?
  • Milyen szempontok döntöttek a házastársak kiválasztásánál? Mitől tartozott valaki az elithez?
  • Mit jelentett a „császári kegy”?
  • Hogyan lehetett valaki a császári udvar tagja?

II. témakör. Magyarországi rendszerváltások sorozata, 1918/1919/1920-ban. Mi magyarázza a változásokat és azok hogyan formálták át a politikát és hogyan hatottak a mindennapokra?

Az egymást követő gyökeres fordulatokat a kortársak is nehezen látták át. Rengeteg, akár vitát is kavaró kérdés merül fel ma is. Ha kíváncsi vagy az alábbi kérdésekre, akkor itt a helyed!

  • Milyen reményeik voltak a békét, földet, jogokat követelő embereknek, ugyanakkor miért nem tudták a háborúban „megszokott” erőszakot lecsendesíteni?
  • Miért nem sikerült egy békés, demokratikus rendszert megteremteni 1918 őszén, miért nem ismerték el a győztesek az új rendszert?
  • Miért nem sikerült megvédeni a háború előtti határokat, miért kényszerült a magyar vezetés egyre több területet kiüríteni?
  • Hogyan kerülhettek hatalomra a kommunisták, mekkora volt a valódi bázisuk?
  • Miért támogatták kezdetben a Tanácsköztársaságot olyanok is, akik elutasították a bolsevizmust?
  • Hogyan próbálták a kommunisták átformálni az országot, milyen eszközökkel?
  • Miért omlott össze ez a rendszer 1919. augusztus elején?
  • Milyen politikai és katonai erők igyekeztek uralni a helyzetet 1919 őszén?
  • Miért váltak teljesen kaotikussá a közállapotok, miért nem tudta a békekonferencia sem visszafogni a román fosztogatást?
  • Hogyan értelmezhető a vörös- és fehérterror?
  • Miért erősödött fel az antiszemitizmus 1919 őszén?
  • Miért Horthy Miklósban látták sokan az ország megmentőjét és miért fogadta el a békekonferencia Horthy legitimitását?

*

Előzetes tudnivalók

A fordulók várható időpontjai:

  • Nevezés tervezett időpontja: szeptember vége, október eleje
  • Iskolai forduló: november vége (online, a tanuló iskolájában, teszt jellegű online feladatlap – saját kézírásos jegyzet használható)
  • Második forduló (esszé) január közepe (a Fazekasban – saját kézírásos jegyzet használható)
  • Döntő: március közepe (a Fazekasban – segédeszköz nem használható)

Szakirodalom
Változás! Az első forduló feladatainak kb. 80 százaléka a szakirodalomban megadott tankönyvi fejezetekre, kb. 20 százaléka pedig a szakirodalmi lista 1. sorszámú publikációjára vonatkozó feladatokat tartalmaz. Tehát az első forduló sikeres megoldásához nem szükséges a teljes megadott szakirodalom ismerete!
 
A kijelölt szakirodalom digitálisan is elérhető a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium iskolai könyvtárában (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.). Aki akadályokba ütközik a nyomtatott szakirodalom megszerzésével kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot iskolánk könyvtárosaival (konyvtar@felhasznalo.fazekas.hu), vagy Szabó Márta tanárnővel (szabomarta@fazekas.hu). Segítünk, hogy a nyomtatott szakirodalmat eljuttassuk a versenyre jelentkezett, segítséget kérő tanulókhoz. Kérjük, hogy a versenyzők előzetesen tájékozódjanak az iskolai vagy helyi könyvtárakban a szakirodalom elérhetősége iránt, és szükség esetén forduljanak hozzánk segítségért!
 
A teljes szakirodalom-listát a POK versenykiírása fogja tartalmazni. Addig is a készüléshez az első forduló anyagául szolgáló irodalom, amolyan előzetesként:

 
Bp., 2025. szeptember 11.

Történelem-filozófia munkaközösség


Horváth Mihály Középiskolai Tanulmányi Verseny 2024/2025

I. témakör. Nádorok a középkori és kora újkori Magyarországon. Kiemelkedő személyiségek, a magyar állam működése a Habsburgok központosítási törekvései és a török hódítás korában

  • Minek köszönhette Nádasdy Tamás karrierjét, szédületes felemelkedését egészen a nádori tisztségig?
  • Hogyan lehetett a három részre szakadó országban, pártharcok között megőrizni a nemzet egységét?
  • Mi volt a nádori tisztség szerepe a középkori és a kora újkori Magyar Királyságban? Kik voltak a legfontosabb nádorok a korszakban?
  • Vajon valóban Mátyás korában keletkeztek az ún. „nádori cikkelyek”?

A versenyre készülés közben többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ találhatsz:

  • Milyen szerepet játszott Nádasdy felemelkedésében házassága Kanizsai Orsolyával?
  • Miért és hogyan váltott pártot élete során többször is Nádasdy Tamás, és hogyan sikerült az árulóknak járó büntetést többször is elkerülnie?
  • Hogyan és miért került sor Kanizsai Orsolya fiúsítására?
  • Milyen szerepet játszott a barátság, a család és a szerelem Nádasdy Tamás életében?
  • Milyen lehetőségek kínálkoztak az ország erkölcsi romlásának megállítására?
  • Milyen tisztviselők játszottak szerepet a magyar állam működésében?
  • Milyen megkülönböztetett szerepe és jelentősége volt a nádornak?
  • Milyen tulajdonságok emeltek valakit államférfivá ebben a korban?
  • Hogyan bizonyítja feltevéseit egy történész? Milyen módszerekkel dolgozik?

Szakirodalom

II. témakör. Iskolák, diákok, tanárok az első világháborúban

  • Hogyan hatott a világháború a hátországra?
  • Hogyan befolyásolta a háború az iskolák működését, milyen új feladatot kaptak az iskolák?
  • Miként változtatta meg a diákok és tanárok életét az elhúzódó háború?
  • Hogyan reagáltak a korabeli társadalmak a háborús helyzetre?

A versenyre készülés közben többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ találhatsz:

  • Miért lett több az iskolai szünet?
  • Milyen pluszmunkára fogták a tanárokat és a diákokat, hogyan élték meg ezeket?
  • Hogyan alakult át az iskolai tananyag?
  • Mennyire ismerhették meg a diákok a jelenkort a történelemórákon?
  • Miért romlott az oktatás általános színvonala?
  • Mi volt az a hadiérettségi?
  • Besorozhattak-e középiskolai tanulókat?
  • Valóban nőtt a fiatalkorú bűnözés?
  • Mivel játszottak a korabeli gyerekek?
  • Hogyan tudták a diákok támogatni államuk katonai szerepvállalását?

Szakirodalom

  • Történelem 11. A. (OH) 77–101. https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-TOR11TA__teljes.pdf
  • Történelem 11. B (OH) 76–102. https://www.tankonyvkatalogus.hu/storage/pdf/OH-TOR11TB__teljes.pdf
  • Bihari Péter: 1914. A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Bp., 2014. 400–403.
  • Bihari Péter: A háborús hátország. In: A befejezetlen múlt 5. Európa fölénye és katasztrófája. Bp. 2001. 207–211.
  • Laczkó Vivien: Egri középiskolák a világháború árnyékában. In: Historia Nostra IV. Szerk. Berecz Anita. Eger, 2020. 75–86. Online: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/5078/1/75_86_Laczk%C3%B3.pdf
  • Kőfalviné Ónodi Márta: Élet a kiskunfélegyházi gimnáziumban az első világháború idején. Online: https://mnl.gov.hu/mnl/bkml/multbanezo_9_4
  • Vörös Boldizsár: A jelen és a közelmúlt történetének tanítása – világháborúban és „világforradalomban”. In: Századok, 138. évf. (2004) 6. sz. 1468–1477. Online: https://real-j.mtak.hu/13755/1/Szazadok_2004.pdf
  • Kukkonka Judit: Iskolapadból a frontra. (2013) Online: https://nagyhaboru.blog.hu/2013/12/11/iskolapadbol_a_frontra

    *

    Tudnivalók

    A fordulók várható időpontjai:

    • Nevezés tervezett időpontja: november első fele
    • Iskolai forduló: 2024. november 27., szerda, 15–16.30 (online, a tanuló iskolájában – saját kézírásos jegyzet használható)
    • Második forduló (esszé) január közepe (a Fazekasban – saját kézírásos jegyzet használható)
    • Döntő: március második fele (a Fazekasban – segédeszköz nem használható)

    A szakirodalomhoz való hozzájutásról

    A kijelölt szakirodalom digitálisan is elérhető a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium iskolai könyvtárában (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.). Aki akadályokba ütközik a nyomtatott szakirodalom megszerzésével kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot iskolánk könyvtárosaival (konyvtar@felhasznalo.fazekas.hu), vagy Szabó Márta tanárnővel (szabomarta@fazekas.hu). Segítünk, hogy a nyomtatott szakirodalmat eljuttassuk a versenyre jelentkezett, segítséget kérő tanulókhoz. Kérjük, hogy a versenyzők előzetesen tájékozódjanak az iskolai vagy helyi könyvtárakban a szakirodalom elérhetősége iránt, és szükség esetén forduljanak hozzánk segítségért.

    A fordulók menetének és feladatainak ismertetése

    Az első fordulóban a választott témakörhöz kapcsolódó, teszt jellegű online feladatlapot töltenek ki a versenyzők, melyre 60 perc áll a rendelkezésükre, és 50 pontot szerezhetnek.

    A második fordulóban (120 percben) esszéfeladatot oldanak meg a tanulók, amelyre 50 pont kapható. Az esszét egy forrásszemelvényeket és a kifejtés fő szempontjait tartalmazó feladatlapon kell a versenyzőknek megírniuk, amelynek terjedelme maximum négy A/4 oldal lehet. A megadott terjedelmet meghaladó részt a javítást végző zsűritagok nem értékelik.

    A döntőbe jutott tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy belehelyezkedjenek egy-egy adott történelmi szituációba, illetve történelmi személyiség szerepébe, és egy, a verseny tematikájához illeszkedő problémát kell megoldaniuk.

    A versenyzők itt egy forrásokat tartalmazó tétellapot húznak, és a tétellapon leírt szituációba helyezkedve kell feleletüket előadniuk. A felkészülési idő után maximum 15 perc áll a versenyzők rendelkezésére a feleletre. Ebből legfeljebb 10 percben fejthetik ki válaszukat, majd ezt követően a szakmai zsűri kérdéseire válaszolnak. A döntőben a diákok 50 pontot szerezhetnek.

    Az egyes fordulók feladatait a versenyzők különböző típusú források és forrásszemelvények felhasználásával oldják meg. A feladatok megoldásához a megadott szakirodalom és a témákra vonatkozó középiskolai tananyag értő alkalmazása szükséges, ezért a mellékelt források egyaránt származhatnak a kijelölt szakirodalomból és egyéb, a témához kapcsolódó forrásból, publikációból. Az első és a második fordulóban a feladatok megoldásához kézzel írt jegyzet használható.

    A verseny egyes fordulóinak feladatsorait csak a versenykiírás szerinti időpontban és helyszínen lehet megoldani. Ezektől eltérni nem lehet.

     
    Bp., 2024. november 8. (utolsó frissítés)

    Történelem-filozófia munkaközösség


    Horváth Mihály Középiskolai Tanulmányi Verseny 2023/2024

    I. témakör: Az athéni demokrácia intézményei és működése Periklész korában

    • Hogyan működtek az athéni politikai intézmények: a népgyűlés, az esküdtbíróságok, a bulé és a többi?
    • Ki volt Periklész? Minek köszönhette páratlan népszerűségét?
    • Miben hasonlít és miben különbözik valójában az athéni és a mai demokrácia?

    A versenyre készülés közben többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ találhatsz:

    • Miért pont a bűvös hatezres szám határozta meg az intézmények létszámát?
    • Hogyan zajlottak a sorsolások? Hogyan működött a klérotérion, a híres sorsológép?
    • Hogyan zajlott a cserépszavazás?
    • Hogyan érvényesítette akaratát Periklész a demokratikus keretek között?
    • Mi okozta Periklész bukását?
    • Miért kritizálták ellenfelei?
    • Miért ültetett Spárta harminc zsarnokot Athén nyakába, és a harminc zsarnok bukása után miért segített visszaállítani Athénban a demokráciát?
    • Áruló volt-e Alkibiadész?
    • Miért veszített Athén a harmincéves háborúban?

    II. témakör: A történelmi és természeti katasztrófák demográfiai hatásai a kora újkorban és az újkorban (16. század – 19. század közepe), elsősorban magyarországi példákon keresztül

    • Hogyan hatottak az éghajlati változások, járványok, háborúk a népességszámra, halandóságra, népsűrűségre, az etnikai arányok megváltozására?
    • Mi az ember szerepe a természeti és környezeti változásokban?
    • Hogyan reagáltak a korabeli társadalmak és az állam ezekre a kihívásokra?

    A versenyre készülés közben többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ találhatsz:

    • Honnan tudjuk a népszámlálások előtti korokból, hányan éltek egy-egy területen?
    • Hogyan hatott a húsfogyasztás a népességszám alakulására?
    • Milyen következményei voltak a „kis jégkorszaknak”?
    • Mi magyarázza, hogy egy-egy hadjárat, háború áldozatainak csak kisebb részét jelentették a harcban elesettek?
    • Mi az a morbus Hungaricus (magyar kórság)?
    • Miért nem növelte látványosan Magyarország népességét a 16–17. században a török elől bemenekülők tömege?
    • Honnan tudhatjuk, hogy miben haltak meg az emberek a kora újkorban?
    • Vajon a járványok miért a férfiakat sújtották jobban bizonyos helyeken?
    • Miért jelentett a vesztegzár demográfiai szempontból ambivalens (jót és rosszat is hozó) megoldást járványhelyzetben?
    • Miért nem küszöbölte ki sokáig az európai éhínségeket a kora újkorban már ismert burgonya és kukorica?
    • Miért tűntek el évszázadokig pusztító járványok?
    • Hogyan befolyásolta az adott korban élő emberek magasságát a demográfiai kilátásaik?

    *

    Előzetes tudnivalók

    A fordulók várható időpontjai:

    • Nevezés tervezett időpontja: november közepe
    • Iskolai forduló: november vége (online, a tanuló iskolájában – saját kézírásos jegyzet használható)
    • Második forduló (esszé) január közepe (a Fazekasban – saját kézírásos jegyzet használható)
    • Döntő: március második fele (a Fazekasban – segédeszköz nem használható)

    Szakirodalmi előzetes

    • Németh György–Hegyi W. György: Görög-római történelem. Bp., Osiris, 2011. 168–217. oldal [1. téma]
    • Lőrinc László: Életmódtörténet. Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig. Bp., Akadémiai, 2016. 13–29., 73–87. és 147–154. oldal [2. téma]

     
    Bp., 2023. szeptember 14.

    Történelem-filozófia munkaközösség